Mely készülékek teszik teljesen egyedivé a világ egyetlen orsósmagnó múzeumát?
1. FONOGRÁF
2. GRAMOFON
3. Acélhuzalos mágneses hangrögzítők
4. Acélhuzalos „fekete doboz”
5. Papírlemezes és műanyaglemezes mágneses hangrögzítők
6. Korai német szalagos stúdiómagnók
7. Lemezjátszó-magnó kombinációk
8. Ősi csöves stúdiómagnók
9. Az első szalagos kommersz magnók a leghíresebb gyártóktól
10. Szalagos gömb alakú „fekete doboz”
11. Ritkaságnak számító acélhuzalos és szalagos katonai célú és kémmagnók
12. Teljes magyar kommersz- és stúdiómagnók
13. „Legendás” stúdiómagnók
14. Utolsóként gyártott stúdió magnetofonok, melyek már kis darabszámban készültek
15. Végül: profi környezetben megszólaló csúcs szalagos-magnók hihetetlenül szép, természethű hangzásbemutatója. A szalagos ANALÓG csúcshangzással.
Amiben egyedi a múzeum:
1877-től, a FONOGRÁF-tól a 2000-es évekig, az analóg hangrögzítés-történet hiánytalan hangzásbeli minőségi fejlődésének a bemutatása a terényi múzeumban.
A múzeumi kiállítás anyaga elnyerte a média tetszését is. Az első televíziós híradást a Duna Televízió közvetítette a múzeumról.
A legnagyobb ismertséget és igazán nagy reklámot jelentő bemutatást az RTL Klub televízióban Fábry Sándor nyújtotta 2002. őszén, mindössze 5 hónappal a múzeum megnyitása után, a Fábry-show műsorában.
Az itt látható néhány perces részlet az eredeti, vágatlan nyersanyagból történt összeállítás.
2010. novemberében szintén a Duna Televízió, elkészítette a jubileumi, 25. televíziós felvételt a múzeumról.
Egy régi cél valósult meg, amikor 2010 januárjában egy debreceni nyomdában elkészült a "MagyarOrsósmagnó Gyártás Története" című könyv, egy év kemény munkájának eredménye. A könyv megszületését lehetővé tette egyrészt a múzeumban bemutatott teljes, magyar gyártású közhasználatú magnetofon-gyűjtemény és néhány jelentős professzionális masina, továbbá ezek dokumentációi. Másrészt a még ma is élő fejlesztők, tervezők, akik hatalmas lelkesedéssel, szakmai kiegészítésekkel, emlékek felidézésével tették színessé és olvasmányossá ezt a nem csak szakembereknek, hanem az érdeklődő "laikusoknak" is szánt kiadványt.
A könyv egyben tiszteletadás a magyar elektronika-iparnak, amely évtizedeken át a világ élvonalához tartozott, valamint az e területen dolgozó kiemelkedő szakembereknek, akik maradandót alkottak.
A könyv előszavát Heckenast Gábor írta, aki a Magyar Rádió műszaki osztályának vezetője volt évtizedeken át.
2012. januárjában megjelent egy színes, 32 oldalas kis füzet is, "10 éves az Orsósmagnó Múzeum" címmel, a megnyitás óta eltelt évtized legérdekesebb eseményeivel, készülékeivel. Igyekeztünk megemlíteni mindenkit, aki segítségnyújtásával, barátságával, önzetlen adományozásával hozzájárult ahhoz, hogy elmondhassuk, ez a kiállítás egyedülálló a maga nemében az egész világon. Köszönjük!
Eddig (2013. júniusig) 32 televíziós felvétel készült az Orsósmagnó Múzeumról, sok riportot többször is megismételtek a tv csatornák. A 30. televíziós felvételt a Magyar Televízió készítette, a műsor az eddigi felvételek közül a leghosszabb (kb. fél órás) lett. A "Szellem a palackból..." c. műsor stábjának ígérete szerint ezt a műsort a Duna Tv is többször fogja ismételni.
2014. január 18-án a Lánchíd Rádió adásában egy közel egy órás riport hangzott el, Beregi-Nagy Edit beszélgetett Vilmossal. A műsor nagyon jól sikerült, egy lelkes és szeretettel teli beszélgetést hallhattak a rádió hallgatói. Az adás után készülék felajánlások és elismerő hangvételű levelek érkeztek. Ez úton is köszönjük!
Számtalan rádió-riport és újságcikk segítette a múzeum megismerését. Az egyik legjelentősebb, legnagyobb eredményt hozó híradás a MÉDIATECHNIKA 2005. július-augusztusi számában jelent meg. Ennek következménye a múzeum eddigi működésének legnagyobb eseménye volt, 3 és fél évi működés után meghívást kapott a november 16-19 között megrendezett brüsszeli AUDIÓVIZUÁLIS VILÁGKIÁLLÍTÁSRA!
Külön említésre méltó még az egyik rádió-riport, amelyet az egri Szent István Rádió készített 2008. október 12-én. A riport minden fontos részletre kiterjedő tartalma és lelkes hangvétele mind a szakembereknek, mind az átlag rádióhallgatónak nyújthatott újat, érdekeset. (A meghallgatásához kattints ide!)
Az eddigi legtávolabb leadott rádióinterjú Kanadában, az Ottawai Magyar Rádió adásában volt hallható 2011. május 1-én. A műsorvezető élő adásban felhívta Vilmost, így az ott élő magyarok közvetlenül értesülhettek a gyűjtemény érdekességeiről.
2012 tavaszán már negyedik alkalommal vendégeskedtünk az OLDTIMER EXPOmeghívására a Tatai úti Vasúttörténeti Parkban. Ide mindig néhány érdekes darabbal vonultunk fel. A gyönyörű régi autó- és motorcsodák mellett a kiállított magnók is nagy figyelmet kaptak, a készülékek látványa, valamint az azokon megszólalt régi slágerek sokakban nosztalgikus emlékeket ébresztettek. A 2012-es képek megtekintése itt! A 2011-es kiállítás képeihez kattintside. A 2010-es képekhez kattints ide! A 2009-es képek pedig megtekinthetők itt!
A HI-FI PIAC magazinban 2008 tavaszától négy részben jelent meg egy sorozat a "Hangrögzítés története" címmel. A cikk témája és a benne szereplő adatok a múzeumban található reprezentatív készülékek bemutatásán alapszanak.
(Hangrögzítés története IV. rész:első oldal; második oldal)
A GRAMOFON c. folyóirat 2009. téli számában "Muzsikáló magnómúzeum" címmel kétoldalas cikkben jelent meg Lőrincz Judit riportja. A személyes hangvételű írás több szempontból is érdekes: ez az első újsághíradás, amely foglalkozik "A Magyar Orsósmagnó Gyártás Története" című könyvvel. Ezen kívül szó esik a múzeum alapításának gondolatáról, a kedvenc készülékekről, valamint az analóg hangtechnika jövőjéről. (Muzsikáló magnómúzeum: első oldal; második oldal)
Hegedűs Endre, a ma élő egyik legnagyobb zongoraművész néhány CD-jének "master-felvételei" az Orsós Magnó Múzeum technikai eszközeivel készültek: a Nagra-IVS analóg csúcsgéppel, valamint 2 db AKG C-414-es nagymembrános kondenzátor mikrofonnal. A képen a legutóbbi együttműködés eredménye, a Chopin-év alkalmából. Hegedűs Endre: "Kedves Zeneszerető Hallgató! Egy újabb válogatást, életemben immár a harmadik Chopin-CD albumot tartja a kezében. Előadásom főhajtás szívem mélyéből a zongora legnagyobb poétája előtt a Jubileumi Év okán: 200 éve született az az ember, aki zenéjével gyönyörűséget ad millióknak szerte a föld kerekén, amíg csak világ a világ!..."
A Figyelő és a United Publishers közös kiadványa 2010-es gyűjteménye "Emberek, arcok" címmel jelent meg. "A 19 legmenőbb vidéki arc" összeállításban nagy örömünkre és büszkeségünkre a Nógrád megyei "arc" Nagy Vilmos lett. /Gratulál a család/
Meg kell említeni az Index.hu internetes portál "Videó" rovatának 8 perces filmjét, amely hatására a honlap nézettsége egy nap alatt elérte a máskor megszokott egy havi szintjét. Köszönjük az alkotóknak! A kommentekben rendkívül pozitív visszajelzéseket lehetett olvasni.
2011. június 21-én a MÜPA-ban A walesi bárdok ősbemutatója volt, Karl Jenkins walesi származású zeneszerző kantátáját saját maga vezényelte. Arany János művét angol nyelvre lefordítva -kitűnő fordításban- zenésítette meg korunk egyik legnagyobb zeneszerzője. Több tekintetben is felemelő volt az előadás. Egyrészt hosszú idő után végre egy nemzetközileg elismert külföldi zeneszerző dolgozott fel magyar vonatkozású kulturális alkotást. Utoljára talán Brahms és Berlioz volt az, akik ezt megtették. Az ünnepélyes és csodálatos előadást több díszvendég tekintette meg. Másrészt a múzeum -és Nagy Vilmos- számára pedig nagy elismerés, hogy a Magyar Televízió mellett lehetőséget kapott Gaál László, Írországban élő csodálatos lelkű hangmérnök barátunk is, hogy hangfelvételt készítsen az előadásról. Gaál László pedig Vilmost segítségét kérte, hogy a múzeumban fellelhető legnagyobb tudású stúdiómagnók segítségével készítsenek felvételt az előadásról. Ide kattintva néhány képet láthatunk a felvétel körülményeiről. A felvétel gyönyörű szép lett! Kár, hogy nem lett belőle lemez kiadás.
Az Egyesült Államokban, pontosabban Texas-ban, Austin városában létrejött egy kezdeményezés, egy non-profit vállalkozás, amely múzeum keretében kíván működni, "Museum of Magnetic Sound Recording" néven. E múzeum honlapján a szerkesztők igyekeznek összegyűjteni minden információt, minden dokumentációt, készülékeket, ami csak fellelhető még a mágneses hangrögzítés témájában. Fényképek, szalagok, mikrofonok, tervrajzok és minden olyan emlék, amely köthető az orsósmagnókhoz. Van egy ABC renben szedett "link" gyűjteményük is, amelyről nagyon könnyen el lehet navigálni gyártókhoz, más múzeumokhoz, vagy a témához kapcsolódó honlapokhoz. Hatalmas vállalkozás ez, sok sikert kívánunk nekik! 2013. februárjában megkerestek minket is.
A szervező Martin Theophilus elragadtatva gratulált, áradozott a terényi Orsós Magnó Múzeumról. Honlapunk hivatkozását felvették az oldalukra! Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az angol nyelvterületről jövő internetes látogatók ezentúl sokkal könnyebben akadhatnak rá honlapunkra! A lehetőség a szélesebb nemzetközi ismertségre immár adva van! Itt látható a fent említett szervezet honlapjának logója, rákattintva elérhetőek. Köszönjük szépen!
A múzeum látogatottsága jónak mondható, annak ellenére, hogy a működési helye, Terény egy kevéssé ismert, eldugott, de gyönyörű természeti környezetben fekvő nógrádi falucska. Nosztalgiázó felnőttek, iskolás gyermekcsoportok egyaránt szívesen látogatják a múzeumot. A rádiós- és a televíziósszakma, a hanglemez és a filmipar hangmérnökei ugyancsak rendszeres látogatói a múzeumnak, akik örömmel fedezik fel azokat a stúdió magnetofonokat, amelyekkel valaha dolgoztak. Sok-sok olyan szakember látogatta meg a múzeumot, akik a volt magyar magnó gyártó vállalatoknál dolgoztak. Az említett szakemberektől sok segítséget kapott a múzeum, információkban és technikai eszközökben egyaránt.
Eddig már 8 külföldi országból is volt látogatója a múzeumnak, köztük az Egyesült Államok legnagyobb fejlesztő- és gyártó cégének, az AMPEX CO.-nak a jelenlegi elnöke, /lásd a "vendégkönyv" menüben is/ vagy a Telefunken és a Grundig cégnek magnótervező mérnöke.
A bemutatott gyűjtemény főbb eredményei:
(Néhány érdekes készülék képéhez kattints ide!)
acélhuzalos mágneses hangrögzítők a világ különböző országaiból,
lemezes mágneses hanghangrögzítők, amelyek között egy világkülönlegesség az impregnált papírlemezes magnó,
látható sok ország első gyártott magnetofonja,
teljes magyar közhasználatú magnógyűjtemény,
rugós felhúzható mechanikával működő magnetofonok,
az első titkos hangfelvételre használt tranzisztoros minimagnó 1955-ből, amely még acélhuzalos,
jó néhány olyan magnetofon van kiállítva, amelyek Európa egyetlen egyetlen múzeumában sem találhatóak,
a 40-es évekből származó német stúdió-magnók,
az első, Egyesült Államokban készült közhasználatú orsós magnó, a BK-401-es SOUNDMIRROR,
bár nem orsósmagnó, de egyrészt mágneses adatrögzítés-tárolás, másrészt a BRG fejlesztési főnöke, Jánosi Marcell zseniális találmánya, majd' egy évtizeddel az egész világot megelőzve: a világ legelső kazettás floppy lemeze, a meghajtóval, amellyel Magyarország nagyhatalom lehetett volna a magnógyártás mellett a számítástechnikában is, ha nem szól közbe a politika...
a világ legnagyobb stúdió készülék gyártóitól a legszebb darabok:
Említésre méltó még, hogy a kiállított gyűjteményben van 5 db olyan készülék, amelyekből ma már csak egyetlen darab létezik.
41 darab masina pedig valamilyen szempontból az ELSŐ készülék. Ezek listája megtekinthető itt!
Érdemes megtekinteni és belehallgatni!
A 2010-ben 8 éves múzeum, fennállásának történetében a legtöbb embert megmozgató eseménye zajlott le július 24-én. A fergeteges hangulatú házibulin a "szűk" családi kör mellett legkevesebb 80 kedves vendég bulizott késő estig. A szentendrei OLD MAX gitáregyüttes, Üveges László gitárművész, valamint a Shadows Club 60 élőzenéje emelte az est színvonalát. A tombola sorsoláson sok CD és LP mellett a fődíj, egy gyönyörű Telefunken KL 85 talált gazdára. Sok régi és új barát érezte jól magát ezen a gyönyörű napon. Köszönjük a jó hangulatot, a jó zenét, táncot! Képek megtekintéséhez kattints ide!
A hagyományos rendezvény minden évben nagy siker a kialakult BarátiKörünk számára. A legutóbbi, 2013. június 15-i buli képeinek megtekintéséhez kattints ide!
2010. novemberében szintén a Duna Televízió, elkészítette a jubileumi, 25. televíziós felvételt a múzeumról. 
